INDA – egyszerűen csak annyi, mint ADNI

Az INDA nevű formáció bemutatásával talán a kortárs verszene egyik legüdítőbb színfoltjához érkeztünk el. Mivel a csapattal sikerült interjút is készítenem, ezúttal rövidebb bevezetővel jelentkezek, aztán hagyom, hadd meséljenek ők magukról!

Ha róluk cikkeznek, visszatérő kulcsszóként, jellemző élményleírásként szerepel: örömzene. Személyes tapasztalatom alapján én is csak ezt tudom megerősíteni. Szintén az I. Láncolat Verszene Fesztivál – Szalon Módra alkalmával hallhattam őket élőben, s hát meg kell vallanom: örömkönnyeket csaltak a szemembe. 

Színpadi jelenlétükből és dalaikból az a fajta életszeretet, tisztaság, felszabadultság, pozitív energia árad, mely szinte azonnal átragad a közönségre is, és feljebb emeli a szellemet. Előadásukat végigmosolyogják, szerethető és szeretetet árasztó emberek, tipikusan olyanok, akik bármit is követnek el a színpadon, nem lehet rájuk haragudni. Nekik mindent szabad.

Mindössze hárman vannak, de egy gitárral, egy cahonnal és két énekhanggal is teljes zenekari élményt nyújtanak… – és ha épp nem ezekkel az eszközökkel tennék, szerintem bármit adnánk a kezükbe, ők akkor is elővarázsolnának vele valamilyen élménygazdag dalt a tarsolyból.

Dalaikat hallgatva arra ébredtem rá, hogy valami ilyesféle dolog hiányzik a világból. Valami, ami bármikor, bárhol jókedvre derít és emlékeztet minket arra az Egység-érzésre, amit már sokszor kihunyni érzünk a minket körbeölelő, egyhangúvá vált hétköznapok valóságélményébe burkolt társadalmi egymás mellett létezés nyomasztó örvényeiben. Zenéjük által egyszerre hívogat minket valami ősi, spirituális, magasztos üzenet, és a modern, fiatalos lendület könnyedsége, máskor az őszinte, időtlen kitárulkozás andalító mélységei. Az INDA egy olyan kis család, mely képes együtt-rezgését generátorként működtetni, és általa családiassá varázsolni a helyiség atmoszféráját is.

Ezeket megjegyezve adom át nekik a szót, a továbbiakban mutatkozzanak be ők maguk:

SZB: Mire utal az INDA formációnév?

INDA: Először is az INDA tagjai: 

Szabó Mátyás – gitár, ének 

Ercsey Gréti – ének 

Simon Márton – ütő-/ritmushangszerek

Az INDA röviden összegezve barátság, költészet- és zeneszeretet összefonódása. Ott vannak benne a helyenként harsány, máskor csendesülős dallamok, versmegzenésítések, saját dalok és persze a mindhármunk által szeretett magyar népdalok is. S mindez persze röviden összefoglalható egy szóban is, ha a nevünket visszafelé olvassuk...

SZB: Mikor alakult a zenekar, mióta zenéltek együtt, hogy találtatok egymásra?

INDA: Triónk ez év tavaszán állt össze egy formációvá, de a korábbiakban már más projektekben is játszottunk együtt (Gézamalac gyerekzenekar, Zsongom együttes). Emellett közös találkozási pont volt számunkra a Református Sófárhangoló Egyesület nyári összművészeti tábora, ami nagyban hozzájárult a barátságok és a közös zenei utak elindulásához.

SZB: Milyen inspirációk, zenei hatások értek titeket, kik a példaképeitek?

INDA: Nem egyszerű a kérdésre válaszolni, de röviden úgy tudnánk megfogalmazni, hogy a letisztult, igényes zenét játszó, vagy magvas gondolatokat átadó zenei felállások hatnak ránk a leginkább. Marci nagyon szereti a jazzt és az autentikus népzenét is. Kedveli az improvizációt és a kreatív zenei megoldásokat. Matyi a ’komoly-könnyű’ zene határán muzsikál legtöbbször, számára a zene önkifejezés is egyben. Kedvenc előadói között ott található Ferenczi György és az 1ső pesti Rackák, a Misztrál és Tommy Emmanuel. Gréti számára fontos a zenében a jelenlét megteremtődése – szerinte Eva Cassidy, Bognár Szilvia, de Zaz vagy Imany is olyan előadók, akik hallgatása közben van, hogy megáll az idő.

SZB: Hogyan zajlik a dalszerzés folyamata, mi alapján választotok szövegeket?

INDA: A dalszerzés folyamatát tekintve alapvetően két lépcsős: a saját dalok, megzenésítések főbb koncepcióit Matyi találja ki, s aztán ha nagyjából összeállt, akkor behozza a közös próbákra, s a felépítést, dinamikát, átmeneteket, a vokálokat már együtt rakjuk össze. A népdalfeldolgozásainkról pedig elmondható, hogy kivétel nélkül mindet közös próbák alkalmával hoztuk össze.

SZB: Mi a célotok a zenéléssel?

INDA: Cél… hát mi más lenne, mint benne lenni! Örülni egymásnak, s ha már jól szól bent, kifelé is továbbosztani. S persze azért olyan célok is előkerülnek, mint hogy minél szélesebb körnek vigyük el a versek, a népdalok és az akusztikus zene értékeit, hangulatait. Saját (zenei) gondolatainkat fejezzük ki úgy, hogy azzal hatni és ’megérinteni’ tudjunk másokat is. Szóval minél több helyre eljutni az „Indalokkal”!;)

SZB: Mi a véleményetek a kortárs költészetről, a versmegzenésítés helyzetéről, lehetőségeiről?

INDA: Mivel mindhárom triótagnak van és lesz pedagógus múltja, így akár nyilvánvaló a válasz; igényes, kortárs költészet kérettetik az irodalomkönyvekbe is! Teljes vállszélességgel támogatjuk a kortárs versek terjesztését, hirdetését, hiszen Petőfi és Arany versbe foglalt gondolatait már a korszakukban is ismerték és szavalták. (József Attilát kis csúszással bár, de őt is idővel megértették, felismerték, megszerették…). Így a 21. század költői is ugyanolyan értékközvetítő szerepet kellene, hogy kaphassanak ebben a média-centralizált korban, mint nagyjaink. Többé-kevésbé ez persze sikerül is!
A versmegzenésítés hasonló kérdés. Manapság sajnos nem annyira „trendi” ez a műfaj. A slam-poetry műfajának és a leendő, valamint az újonnan alakult versmegzenésítő együtteseknek köszönhetően azért számos helyre, számos ember lelkébe préselődik be a gondolat, az üzenet...! Hála az elismert és hiteles képviselőknek! Tisztelet és kalapemelés!

*

Dalaikból nehéz pusztán egyet bemutatásra kiemelni, de ha mégis szükséges, én a Csak csendben című szerzeményükre adom a voksot. Mivel ez a dal korábban sehol nem szerepelt online, jelen cikknek köszönhetően kaptam jóváhagyást feltöltéséhez, így egyfajta módon dalpremiert is ünnepelhetünk:

Csak csendben…

Hallom az ördögök hangos zaját,

Hallom az angyalok halk szólamát.

Hallom az ördögök víg nótáját,

Hallom az angyalok bús szózatát.

Látom a szellemek gonoszságát,

Látom az emberek boldogságát.

Látom a szellemek víg életét,

Látom az emberek ítéletét.

Őrzöm a gyermekkor szelídségét,

Hordom a felnőtté válás terhét.

Érzem az ifjúság elmúlását,

Érzem az öregkor ártatlanságát.

Nem tudom mit írjak tovább e dalban...?

Legyetek most csendben e világi zajban…

Szöveg: Szabó Mátyás

Zene: Inda

Az INDához még közelebb például facebook oldaluk által kerülhetünk (ahol élő felvétel is elérhető): https://www.facebook.com/indaprojekt/, de ugyanígy javallott legalább egy alkalommal kilátogatni valamelyik fellépésükre is (szerintem ez adja vissza a legjobban a jelenséget, amit képviselnek)!

(Szinay Balázs)